Kincses Kolozsvár

Néhány szó – nagyon röviden – és néhány kép a városról.

Már az ókorban is lakott település volt ezen a területen. A népvándorlás századai után, a X. és XI. század fordulóján a jelenlegi Óváros területén keletkezett a középkori ispánsági vár. Első okleveles megemlítése 1173-ból származik. 1270-ben V. István király városi kiváltságokkal látta el. 1409-ben Zsigmond király kulcsos várossá tette (a népdal szerint: "A kapuja kilenc záros...").

Kolozsváron született, 1440 február 23-án Mátyás király. A város a középkorban Erdély kulturális központja lett. Az Erdélyi Fejedelemség idején kapta a "Kincses Kolozsvár" elnevezést, melyet gazdagságának, tudományos és kulturális szerepének köszönhetett.

1550-ben Heltai Gáspár vezetésével itt indult el a magyar nyelvű könyvnyomtatás, itt kezdte meg működését az első magyar kőszínház is 1821-ben. Kolozsváron mondták ki 1848-ban Erdély unióját az anyaországgal.

Napjainkban a város Kolozs megye székhelye. Fontos közlekedési gócpont, egyik legfontosabb ipari, pénzügyi és kereskedelmi központ.

Kolozsvár Erdély legfontosabb művelődési központja is. Két színháza, illetve operaháza, több hangversenyterme, önálló rádió- és televízióállomása van.

Történelme folyamán Kolozsvár mindig fontos iskolaváros volt, nemcsak ügyes mesterei és kereskedői tették "kincsessé", hanem tanintézményei is.

Fellegvári látkép

Mátyás király szobor

                                                  Kétágú templom                                            Főtér  

                                              Deák Ferenc utca                                                            Csonakázó tó és Casino

                                                Magyar konzulátus

Sétatér

                                                Farkas utcai templom                                                    Szent Mihály templom 

Magyar szinház

Szent György szobor